Acél-Vakond Útátfúrás

Az eljárás az alagútépítésnél ismert hidropajzsos sajtolás megfelelõje.

Ennél a technológiánál a csõsajtolás, a földfejtés és a szállítás egy idõben történik. A talaj fejtése egy talajbontó tüskékkel ellátott pajzzsal illetve nagynyomású zaggyal történik. A homlok megtámasztásáról a bentonit zaggyal vagy polimer zaggyal gondoskodnak, oly módon, hogy a talajban lévõ talajvíz és talajnyomásnak megfelelõ ellennyomást hoznak létre a pajzs felületén, megakadályozva ezzel a többlet talaj és talajvíz beáramlást. Ez a zagy biztosítja a fejtett talaj szállítóközegét is, melyet nagyteljesítményû zagyszivattyúk továbbítanak a felszínen lévõ szeparátor berendezésbe. A zagyot a fejtett földtõl leválasztják és a fejtési homlokhoz visszavezetik. A leválasztott nedves föld a helyszínen zagytározó ülepítõkben helyezhetõ el, illetve erre a célra kijelölt lerakóhelyre szállítható.

A fúrás megkezdése elõtt a pontos induló és érkezõ koordináták geodéziai módszerekkel meghatározásra kerülnek, majd a Microtunneling berendezés vezérlõ számítógépébe rögzítésre kerülnek. Ez után történik a fúrási nyomvonal meghatározása a szükséges ívekkel együtt. A fúrás irány és helyzetellenõrzése a marófejnél elhelyezett érzékelõre irányzott lézersugárral történik, a szükséges irányváltoztatásokat a számítógép végzi a pajzson lévõ irányítóhengerekkel.

A Microtunneling berendezés részei, az egyes elemek funkciói, rövid leírásuk

1. fúrópajzs (fúrófej)

Feladata a betolási ellenállás (köpenysúrlódás, frontális ellenállás) csökkentése a talajban a furat bõvítésével, ill. a talaj erodálásával; a furat stabilizálása a amíg a védõcsõ nem veszi át ezt a szerepet; a furat irányának meghatározása.

2. tolócsõ

Anyaga: vasbeton

3. fõ nyomóállomás

A fõ nyomóállomás biztosítja a szükséges tolóerõt a fúráshoz. Általánosságban elmondható, hogy ennek az erõnek nagyobbnak kell lennie, mint a talajellenállás, súrlódási ellenállás és a fúráskor keletkezõ ellenállás együttesen. Jellemzõen hidraulikus berendezés.

4. köztes nyomóállomás (toldóállomás)
A köztes nyomóállomás hosszabb fúrások esetén, a nyomóerõ-ellenállás viszony megosztására szolgál. A talajtól, ill. a fúrás mélységétõl függõen 60-150 méterre szokás beépíteni õket egymástól.

5. haszoncsõ beépítés

Egyfázisú beépítésnél az elsõ esetben a haszoncsõ kerül behelyezésre egybõl a fúrófej után.

6. kiinduló- és célállomás

Az indító és fogadó árkok kialakításnál figyelembe kell venni a beépítendõ csõ paramétereit, geodéziai feltételeket, talajmechanikai viszonyokat, az alkalmazott technológiai berendezés paramétereit, méreteit, területi elhelyezkedést, stb.

A kialakítandó munkaaknában biztosítani kell:

• a sajtolandó csõszakaszok a berendezésben elhelyezhetõek legyenek (akna hossz)
• a sajtoló állás elhelyezhetõségét (hossz, szélesség, fenékmélység)
• a munkavégzéshez szükséges személyzet munkavégzésének helyigényét
• a munkaárok fenékképzését (megfelelõ teherbíró kialakítás – fenékbeton)
• a fúrási tengely precíz beállításához megtámasztó támfal kialakíthatóságát a berendezés kitámasztásához (a sajtoló erõ átadása környezetre) csurgalékvizek elvezetését
• szívózsomp munkaárok dúcolását (jelen esetben szekrény süllyesztés, résfalas munkatér határolás vagy jet-grouting eljárás, megtámasztása közbensõ dúctámok nélkül, hogy berendezések elhelyezésében, csövek beemelésében ne jelentsen akadályt)
• a sajtolás során kitermelt föld helyigényét, eltávolíthatóságát
• a munkatér megközelíthetõségét

Nyitott pajzsos technológia

Olyan talajviszonyok esetén, ahol nem zárható ki az elakadás veszélye, nyitott pajzsos fúrási technológiát alkalmazunk. Ennél a technológiánál a kezelõ közvetlenül tud reagálni a talajviszonyok változására, hiszen a bontófejet irányító személy közvetlenül és idõben el tudja kezdeni az akadály elhárítását. A bontási homlokhoz való közvetlen hozzáféréssel elkerülhetõek az esetleges elakadás miatti rábontások, melyek adott esetben csak a felszíni forgalom akadályoztatásával valósulhatnának meg. Nyitott pajzsos technológia esetén az akadályt a gépen keresztül lehet elhárítani. A nyitott pajzsos fúrási technológia elõnyei: közvetlenül irányítható, könnyen kezelhetõ és változatos körülmények között alkalmazható. További elõnye a könnyû szerelhetõség és a gazdaságos üzemeltethetõség.
Másik elõnye, hogy ugyanarra a berendezésre markolókanál és marófej is szerelhetõ. A csere kevés ráfordítással, rövid idõn belül megoldható.

A technológia választásakor több szempontot kell figyelembe venni:

• a fúrópajzs stabilitása minden felmerülõ körülmény között
• a lehetséges talajvíz kezelése
• a feszültségbõl fakadó igénybevétel elkerülése a nyomócsöveken és a fúrópajzson
• a vízzáróság biztosítása

Fúrás nyitott pajzsos technológiával

Az indítóaknában irányba állítva megfelelõen rögzítésre kerül a sajtoló berendezés, mely a merev védõcsõ elemeket a talajba préseli, miközben a nyitott homlokrésznél a talajt markolókanállal kitermelik. A folyamat úgy zajlik, hogy elsõ ütemben a talaj állékonyságának megfelelõ mértékben elõre bontanak, és ezt követi egy sajtolási ütem. A bontásanyag eltávolítására két megoldás van. A bontott talaj szárazon, vagy nedves szállítóközegben kerülhet eltávolításra. Jelen esetben a száraz bontási technológia kerül alkalmazásra.
A csõtérbõl kiszoruló föld elszállítása futószalag és csille segítségével történik, melyet síneken, csörlõvel mozgatnak. A bontókanál a talajt szállítószalagra húzza, amely a csillébe továbbítja azt.